Csecsemőkori hasfájás

Posted by

Síró csecsemő, fáradt szülő és a gyermekorvos – a csecsemőkori hasfájás és kezelése

A csecsemőkori hasfájás (más nevén: kólika) a leggyakoribb gyermekgyógyászati kórképek közé tartozik: az 5 hónapnál fiatalabb gyermekek 5-40%-ánál, rendszerint jól fejlődő, egészséges csecsemőknél jelentkezik (1). Bár a jelenség jóindulatú, és rendszerint spontán szűnik, a napi több órán keresztül tartó, heves sírás azonban megviseli mind a babát, mind a családot; az anyai depresszió és a csecsemőbántalmazás terén súlyos rizikófaktornak számít. Gyakorisága, ijesztő mivolta, a család életére tett hatása miatt ebben az életkorban az orvosi rendelő felkeresésének egyik fő oka: a gyermekorvos feladata az egyéb kórállapotok kizárása vagy felismerése, majd az evidenciákon alapuló terápiás lehetőségek bevezetése.

Mikor beszélünk csecsemőkori kólikáról?

Mivel a csecsemők kommunikációjának egyetlen útja a sírás, nem meglepő, hogy az újszülöttek összesen naponta akár 2-3 órán keresztül is hallatják a hangjukat. Egy idő után az édesanya többnyire megismeri, hogy a csecsemő éhes, fáradt, vagy valamilyen kellemetlensége van, azonban az esetek egy részében a sírás oka ismeretlen marad. Mivel ilyenkor a csecsemők gyakran a lábukat is húzogatják, a szülők a tüneteket leggyakrabban hasfájással azonosítják, bár a betegség háttere a mai napig tisztázatlan.

Nehéz határvonalat húzni az egészséges csecsemő sírása és a kóros állapotok között, ezért pontos meghatározás írja körül a jelenséget. Az orvosi körökben jól ismert Roma IV. kritériumok szerint (amelyek a funkcionális gasztrointesztinális – vagyis gyomor- és bélrendszerrel összefüggő – kórképek rendszerezésére szolgálnak (2)) azon öt hónaposnál fiatalabb csecsemők esetén beszélünk kólikáról, akiknél hét napból legalább három napon át három óránál hosszabb ideig tartó, a vizsgáló számára különösebb okkal nem magyarázható, heves sírás jelentkezik, gyakran az esti, éjszakai órákban.

forrás: pixabay.com

Csecsemőkori kólika – egyéb betegség?

Orvosként a legfőbb feladatunk, hogy a kólika tüneteit mutató csecsemőnél kizárjuk az egyéb, akár súlyos következményekkel járó betegségek fennállását. Mivel a csecsemőkori kólika diagnózisa az egyéb kórállapotok kizárása után állítható fel, minden esetben szükséges a kórelőzmény részletes felvétele és a fizikális vizsgálat is. A terhesség és a szülés részletei (várandósság időtartama, a szülés lefolyása), a táplálás módja (anyatej, tápszer), a csecsemő gyarapodása, a székletürítés, az alvási szokások ismerete, a bőrtünetek megjelenése, a légzési nehezítettség, a bukások jelenléte mind-mind fontos információ lehet. Gyakorta áll fenn táplálási hiba: időnként csak egy szoptatás vagy etetés megtekintése deríthet fényt a csecsemő nyugtalanságának okára.

Épp ennyire fontos a fizikális vizsgálat is: a csecsemő paramétereinek (testhőmérséklet, súly és hossz) rögzítése mellett az általános belgyógyászati vizsgálathoz tartozik a bőr megtekintése, a tájékozódó neurológiai vizsgálat is.

Ezek után az esetek egy részében fertőzést, táplálékallergiát, refluxbetegséget, átmeneti laktázhiányt diagnosztizálunk a háttérben, ezek kezelése elengedhetetlen a gyógyuláshoz.

Amennyiben a részletes kórelőzmény ismerete és a fizikális vizsgálat sem veti fel egyéb szervi betegség gyanúját, csecsemőkori kólikát állapítunk meg.

Milyen okok állnak a kólika hátterében?

A pontos háttér a mai napig nem ismert. A feltételezett okok között szerepel a bél éretlensége, az összerendezetlen bélmozgás, a bélflóra rendellenessége, a fokozott gázképződés következtében kialakuló bélfeszülés, a táplálékra adott túlérzékeny válasz. Más vélemények alapján a betegség a viselkedészavarok közé tartozik, melynek megélésében fontos szerepe van a csecsemő-szülő kapcsolatnak is.

A csecsemőkori hasfájás kezelési lehetőségei

Tekintettel arra, hogy a pontos okai nem ismertek, oki terápia nincsen, így számos más próbálkozás terjedt el a gyakorlatban. Szinte minden családban alakulnak ki szokások, melyek követése látszólag csökkenti a sírással töltött órák számát, azonban ezen megfigyelések (pl. a kocsikázás vagy a babakocsiban ringatás, a zene, a furcsa hanghatások) alapján természetesen terápiás javaslatot nem tehetünk: valódi hatékonyságot csak több, magas szintű evidenciával végzett vizsgálat alapján lehet kijelenteni. Tekintsük át a gyakorlatban alkalmazott gyógymódokat!

Probiotikum

Számos vizsgálat eredménye szerint az egészséges és a kólikában szenvedő csecsemő bélflórájának összetétele különböző, mely független oki tényező lehet a gyenge bélmozgás, a gázképződés, az emésztőszervi gyulladás kialakulásában. Ha a bélflórában a Lactobacillus törzsek vannak többségben, az megfelelő zsírsavösszetételhez vezet, az ún. coliform törzsek visszaszorításával csökken a gázképződés (3). Egyes probiotikus törzsek használatuk során a vastagbélben telepszenek meg, gátolják a kórokozók szaporodását, stabilizálják a bélnyálkahártya határoló funkcióját, gyulladáscsökkentő hatásúak, jótékonyan befolyásolják a bélmozgást. Mindezen mechanizmusok valószínűleg hozzájárulnak a probiotikumok hatásosságához a kólika okozta tünetek enyhítésében. Egyre több adat ismert az egyes probiotikumok használatával kapcsolatban, a törzsek hatékonysága azonban eltérő. A hatékonyságot meghatározott törzs meghatározott dózisával kell lemérni, az eredmények nem vonatkoztathatóak egy az egyben más készítményekre.

A Lactobacillus reuteri Protectis törzsének hatékonyságát számos vizsgálat bizonyítja. Több vizsgálat összegzése szerint mind a sírási idő, mind a sírásos időszakok száma csökkent, emellett az anya viselkedésében is javulás következett be. Anabrees és munkatársai (4) három vizsgálat alapján végzett metaanalízisben (összegző elemzésben) 209, többnyire anyatejjel táplált, kólikában szenvedő csecsemő esetében vizsgálták a L. reuteri Protectis hatékonyságát placebocsoporttal szemben. A kezelés 7. napján a sírással töltött idő 50%-kal csökkent, a sírás előfordulásának száma is csökkenést mutatott, az egyéb kezelések egy része elhagyható vált.

A L. reuteri hatásossága nem véletlen: hatásmechanizmusa egyedülálló. Egyik fontos jellemzője, hogy szabályozza a gyomor-bélrendszer mozgását. A gyomorürülés gyorsításával csökkenti a bukások számát, a vékonybélben zajló folyamatok lassításával hozzájárul a megfelelő felszívódáshoz, a vastagbél mozgásának optimalizálásával a széklet ürülését pedig elősegíti. Speciális zsigeri fájdalomcsillapító hatását az enterális (a gyomor-bél traktus falában található) idegrendszer fő fájdalomcsillapító receptorainak (PRPV1) gátlása révén éri el.

Több probiotikus törzs hatékonyságát is vizsgálták (hőkezelt L. acidophilus, a Lactobacillus GG, Lactobacillus casei, L.rhamnosus, Streptococcus thermophilus, Bifidobacterium breve, L.acidophilus, B.infantis, L.bulgaricus és fructooligosaccharide), azonban a vizsgálatok alapján nincs kellő bizonyíték ezen törzsek hatékonyságára (11).

A hatásosságon kívül fontos szempont a biztonságosság is. A L. reuteri egy anyatejből izolált Lactobacillus törzs, mely a gyomron és a bélrendszeren keresztül vastagbélbe jutva képes megtelepedni. Hatékonyságát számos vizsgálat bizonyítja: ezen vizsgálatokban érett újszülöttek és koraszülöttek, immunszupprimált (károsodott immunrednszerű) betegek is bevonásra kerültek. A vizsgálatok során mellékhatást nem észleltek, használatuk koraszülöttekben és immunhiányos betegekben is biztonságos, vérmérgezéses szövődmény nem ismert.

Diétás kezelések, laktázenzim

A csecsemőkori kólika tünetei gyakran nehezen különíthetőek el a táplálékallergia tüneteitől, ezért az esetek egy részében, főképp, ahol bukás, ekcéma is tarkítja a képet, valójában nem csecsemőkori kólikával, hanem táplálékallergiával állunk szemben. Ezekben az esetekben javasolható a tejfehérje teljes mellőzése a szoptatós édesanya számára, ill. a nagyfokban hidrolizált tápszer bevezetése a mesterségesen táplált csecsemők részére. Szójaalapú tápszer adása ebben az életkorban nem javasolt! Ha a tünetek két hét alatt javulnak, érdemes a diétát fenntartani.

Csecsemőkorban, főképp éretlen koraszülött csecsemőknél az első élethetekben a relatív laktázenzim (a tejcukrot lebontó enzim) hiányának lehetősége felmerül. Ekkor a hasi fájdalom, sírás mellett rendszerint haspuffadás, hasmenés is jelentkezik, ilyen esetben szükség lehet laktázenzim pótlásra. A jelenség többnyire átmeneti, idővel rendeződik.

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezekben az esetekben a csecsemő panaszait nem csecsemőkori kólika, hanem tejfehérje-allergia, illetve relatív laktázhiány okozza. Amennyiben ez nem áll fenn, és a panaszok csecsemőkori kólikának felelnek meg, nem várhatunk javulást ezen kezeléstől!

Egyéb gyógyszerek

A leggyakrabban alkalmazott egyéb készítmények többnyire a gázképződés csökkentésére szolgálnak. Bruyas-Bertholon és munkatársai 23 randomizált kontrollált vizsgálatot és egy metaanalízist tekintettek át. Ez alapján a szimetikon hatékonysága nem bizonyítható, egyes készítményeknél (dicyclomine) nem várt reakcióról számoltak be. Nincs kellő bizonyíték a masszázs, az akupunktúra és a viselkedésterápia hatékonyságára sem.

A Bruyas-Bertholon metaanalízis a gyógynövények közül az édeskömény hatékonyságára talált kellő bizonyítékot, így ennek használata megkísérelendő.

Néhány gyógynövénytartalmú készítménynél felhívják a figyelmet az allergiás reakciók kialakulásának veszélyére, a nem megfelelő forrásból származó növényi keverékeknél alkohol vagy egyéb szennyeződés mutatható ki, néhány mérgezéses eset is ismert (9).

A különféle simaizomgörcsoldók hatékonysága nem bizonyítható, a nyugtatók használata ebben az életkorban kerülendő.

Összefoglalás

Az első feladat a csecsemőkori kólikában szenvedő és az egyéb kórállapotok miatt panaszos csecsemők megkülönböztetése. Amennyiben a panaszok hátterében szervi problémát vélünk felfedezni, ennek kivizsgálása, kezelése szükséges.

A csecsemőkori kólika kezelésében az első és legfontosabb a szülők megnyugtatása, a csecsemő-szülő kapcsolat ápolása, szükség esetén pszichoterápia alkalmazása. Tévhit, hogy a baba azért sír, hogy a szülőket manipulálja; a síró gyermek megnyugtatása, ringatása nem jelent elkényeztetést!

Az általánosan elterjedt készítmények közül a Lactobacillus reuteri tartalmúak, valamint az édeskömény hatékonysága bizonyított.

A legtöbb vizsgálat a hatékonyság és a biztonságosság vonatkozásában a Lactobacillus reuteri Protectis törzzsel történt (10), mely alapján hatékonynak bizonyult csecsemőkori kólika kezelésében, használata biztonságos újszülöttek, koraszülöttek esetében is.

Ez a cikkem megjelent a Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle 2018. január 24-i számában.

  1. Hall B, Chesters J, Robinson A. Infantile colic: a systematic review of medical and conventional therapies. J Paediatr Child Health 2012; 48:128-37
  2. Judith Zeevenhooven The New Rome IV Criteria for Functional Gastrointestinal Disorders in Infants and Toddlers. Pediatr Gastroenterol Hepatol Nutr. 2017 Mar; 20(1): 1–13.
  3. Indrio F, Riezzo G, Raimondi F, et al. The effects of probiotics on feeding tolerance, bowel habits, and gastrointestinal motility in preterm newborns. J Pediatr 2008; 152:801-6.
  4. Anabrees et al. Probiotics for infantile colic: a systematik rewiew BMC Pediatrics, 2013.11.15.
  5. Metcalf TJ, Irons TG, Sher LD, et al. Simethicone in the treatment of infant colic: a randomized, placebocontrolled, multicenter trial. Pediatrics 1994; 94:29-34
  6. Infantile colic: Clinical features and diagnosis – Uptodate.com, 2017
  7. Infantile colic: Management and outcome – Uptodate.com, 2017
  8. Virginie Bruyas-Bertholon, Alain Lachaux, Jean-Pierre Dubois, Pierre Fourneret, Laurent Letrilliart: A comparison of alternative treatments for colic , Presse Med. 2012 Jul;41(7-8):e404-10. doi: 10.1016/j.lpm.2012.01.015, Elsevier Masson SAS
  9. Rodríguez-González M, Benavente Fernández I, Zafra Rodríguez P, Lechuga-Sancho AM, Lubián López S.: Toxicity of remedies for infantile colic. Arch Dis Child. 2014 Dec;99(12):1147-8. doi: 10.1136/archdischild-2014-306885. Epub 2014 Aug 28.
  10. Valerie Sung, MPH; Sarsha Collett, MPH; Tanyth de Gooyer, PhD; Harriet Hiscock, MD; Mimi Tang, PhD;Melissa Wake, MD: Probiotics to Prevent or Treat Excessive Infant Crying Systematic Review and Meta-analysis JAMA Pediatr. doi:10.1001/jamapediatrics.2013.2572
  11. Pärtty A, Lehtonen L, Kalliomäki M, Selminen S, Isolauri E. (2015) Probiotic Lactobacillus rhamnosus GG therapy and microbiological programming in infantile colic – a randomised, controlled trial. Pediatr Res. 78: 470–475.