Fülfájós gyerekek – a középfülgyulladásról

Posted by

Hároméves koráig majdnem minden gyermek (a gyerekek 85%-a) szenved legalább egy alkalommal középfülgyulladástól. Miért ilyen gyakori, és hogyan alakul ki ez a betegség gyermekkorban?

Mi vezet a középfülgyulladás kialakulásához?

A középfülgyulladás (otitis media) leggyakrabban csecsemő-, kisded- és kisgyermekkorban alakul ki. Általában felső légúti hurutos betegségek szövődményeként jelentkezik. Ilyenkor a náthás gyermeknél elégtelenné válik a fülkürt működése, melynek feladata a dobüreg szellőztetése. A nyomásviszonyok megváltozása lehetőséget teremt folyadékképződésre, kórokozók elszaporodására. A dobüregben kezdetben savós majd gennyes váladék jelenik meg, heves fájdalmat okozva.

Milyen tünetek kísérhetik a fülfájást?

Tünetei közül a legjellemzőbb a néhány napos hurutot követően kialakuló heves fülfájás, melyet többnyire láz, rossz közérzet, halláscsökkenés okoz. Csecsemőkorban a panaszok nehezebben azonosíthatók, főképp általános tüneteket látunk: lázas, nyűgös a baba, hányás, hasmenés is jelentkezhet. Többnyire a fülkagylók érintésére fájdalmasan reagálnak.

Mit lát az orvos, amikor belenéz a gyerek fülébe?

A diagnózis pontos felállításához elengedhetetlen a fültükri vizsgálat. Ilyenkor egy otoscope segítségével megvizsgáljuk a dobhártyát, mely kóros esetben fényevesztett, behúzott lehet, láthatjuk a mögötte felszaporodott folyadékot. Ha a dobhártya bedomborodását nagy mennyiségű genny okozza, fennáll a veszélye annak, hogy a dobhártya kiszakad, a gyerek füle „folyni kezd”. Ez a lukacska spontán begyógyul a dobhártyán, apró heget hagyva maga után. Amennyiben ez többször megismétlődik, akár halláscsökkenéshez is vezethet! Emiatt feszülő dobhártyánál javasolni szoktuk a paracentézist, azaz a „fül felszúrását”. Ez azt jelenti, hogy egy hegyes eszközt vezetünk a hallójáratba, mellyel egy apró lyukat szúrunk a dobhártyán. Az így okozott apró sérülés sokkal jobban gyógyul, mint ha spontán szakad a dobhártya, kisebb a hegesedés veszélye, ezért érdemes megelőzni a spontán perforációt. A beavatkozás fájdalmas, de lehetőség szerint használunk érzéstelenítőt, így kevésbé megterhelő a gyerek (és az anyuka) számára.

Mit tegyünk, hogy meggyógyuljon a gyerek?

A legsürgetőbb a fájdalom csillapítása, erre alkalmasak az általában használatos otthon is fellelhető paracetamol tartalmú orvosságok. Emellett diclofenac tartalmú gyógyszert javaslunk, ez azonban vényköteles. Amennyiben a bakteriális fertőzés valószínű, a kezelés legfontosabb eleme az antibiotikum. Ennek szedése a teljes gyógyulás érdekében tíz napig szükséges, különben visszatérhetnek a panaszok, ill. a gyulladás krónikussá válhat. Emellett a legtöbb esetben javasolt a fül melegítése: erre a célra speciális sapka is létezik, melynek a fülvédő részébe melegítőpárnát tehetünk. Infralámpát is használhatunk, de a felmelegített sóval töltött párnácska is megteszi, csak ügyeljünk rá, hogy ne égessük meg a gyerek fülét. Néhány esetben a fül melegítése nem kívánatos, sőt a panaszokat fokozhatja. Ezért, ha a gyermek panaszai 2-3 perc melegítés után nem enyhülnek, nem érdemes folytatni.

Lényeges, hogy visszaállítsuk a dobüreg szellőzését, azaz a fülkürt működését. Ennek érdekében használjuk orrcseppet, bíztassuk a gyereket gyakori orrfúvásra, ill. szívjuk az orrát. Természetesen lázcsillapítás, bő folyadékfogyasztás, vitamin (legfőképp C-vitamin) is javasolt.

Sajnos súlyos szövődmények is kialakulhatnak, előfordulhat agyhártyagyulladás, mastoiditis (a csecsenyúlvány gyulladása), arcidegbénulás; ilyenkor azonnali beavatkozásra van szükség.

Visszatérő panaszok

Visszatérő panaszokkal célszerű gyermek fül-orr-gégészt felkeresni, aki az esetleges beavatkozásokat is el tudja végezni. Az ismételten jelentkező panaszok hátterében leggyakrabban megnagyobbodott orrmandulát, krónikus orrmelléküreg gyulladást, krónikus szerózus (azaz nem gennyes) középfülgyulladást találunk. Ha a fülkürt szellőzése konzervatív úton, gyógyszeresen nem állítható vissza, szükség lehet egy ventillációs tubus beültetésére, mely átmenetileg a dobhártyán keresztül biztosítja a dobüreg szellőzését; más esetben az orrmandula eltávolítása hozhat eredményt.