Posted by 
A gyermekek fejlődése mérföldkövekkel van kijelölve: a szülők lelkesen várják az első mosolyt, a felülést, felállást, majd az első szavak elhangzását. Az édesanya számára kétségkívül az egyik legszebb pillanat, amikor a baba először mondja ki: mama. De meddig várjunk türelemmel az első szavak elhangzásáig? Mikor forduljunk orvoshoz, ha a gyermekünk nem beszél?
Mint a gyermekek fejlődésében sok minden más, így a beszéd fejlődése is igen tág határok között nevezhető normálisnak. Gyakran előfordul, egy másfél éves gyermek mondókákat szaval, míg egy másik hasonló korú gyerek csak az édesanya számára érthető egy-egy szót mond. A beszéd fejlődése már újszülöttkorban megkezdődik, megjelenik a gőgicsélés, gagyogás, majd egy-másfél éves kor között kimondják az első szavakat is (mama, baba, papa, pápá). Kétéves kor körül a gyerekek már mintegy ötven szót használnak 1-2 szavas mondataikban, hároméves korban pedig már az idegenek számára is érthetően, több szavas mondatokban beszélnek. Általában elmondható, hogy a lányok beszédfejlődése gyorsabb, de igen nagyok az egyéni eltérések.
Csak sok idő után mondhatjuk ki a késést
Ha röviden kell megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy: ha két és fél-három éves kor körül sem beszél a gyermekünk, akkor megkésett a beszédfejlődése, ilyenkor feltétlenül forduljunk orvoshoz. Lényeges szempont, hogy egyenletes-e a gyermek beszédfejlődése. Ha a fejlődés megreked, visszaesés tapasztalható, kiemelt figyelmet érdemel. Összességében a gyermekek 15-20 százalékában mutatható ki valamilyen kommunikációs zavar.
A leggyakoribb ok: halláskárosodás
Fontos tisztázni, hogy a gyermek érti-e a beszédünket. Ha az egyszerű utasításokat sem teljesíti, nevére nem hallgat, keveset gagyog, hangokat ritkán ad, felmerül a halláscsökkenés lehetősége, ezért az első vizsgálatok közé tartozik a hallásvizsgálat. A halláscsökkenés hátterében öröklött okokon kívül egyre növekvő szerepet játszik a krónikus középfülgyulladás is, mely közösségbe járó gyermekeknél gyakran előfordul. Amennyiben halláscsökkenés igazolható, mihamarabb meg kell találni az okát és kezelni kell. Ha a segítség időben érkezik, jó hallás mellett a lemaradást hamar behozzák a gyerekek.
Egyéb okok
Más esetekben az elmaradt fejlődés hátterében a motiváció hiánya áll. Ha a társas kapcsolatok nem megfelelőek, az jelentősen csökkenti a kommunikáció iránti igényt. Ez előfordulhat rossz szociális körülmények között, például intézetben élő gyermeknél, de akár sok gyerekes családban is, ahol nem engedik szóhoz jutni a gyermeket, minden kívánságát kérés nélkül teljesítik: ilyenkor a gyermek nem motivált a beszédben.
Máskor a betegség lényege, hogy a társas kapcsolatok nem alakulnak ki: ez fordul elő az autista gyerekeknél. Erre a betegségre az jellemző, hogy a kezdetben jól fejlődő gyerek fejlődése megreked, hanyatlik. Lehet, hogy már szavakat is mond, beszélni kezd, de – természetesen egyéb tünetek mellett – 2-3 éves kor között visszafejlődik.
Sokszor genetikai ok áll a megkésett beszédfejlődés hátterében, rendszerint előkerül egy rokon, aki szintén csak idősebb korban kezdett beszélni, ilyenkor különösebb teendő nincsen.
Fejlesztés otthon is
Fontos, hogy a korai fejlesztésre hangsúlyt fektessünk, hiszen a beszéd az alapja a társas kapcsolatok kialakulásának, a tanulásnak. Fontos, hogy időben keressünk fel szakembert, aki a segítségünkre lehet.
Folyamatosan beszéljünk a gyermekünkhöz: kommentáljuk a teendőinket, a közös tevékenységeket („nézd, anya elővesz egy tiszta pelust, és tisztába rak téged”). Az édesanyák ösztönösen a gyermek igényéhez igazodva, egyszerű dajkanyelven beszélnek, mely mindig egy kicsit komplexebb, mint amilyen nyelvezetet a baba használ. Például ha a gyermek azt mondja: „inni”, az édesanya ösztönösen megismétli: inni szeretnél? Anya azonnal hoz neked! Kezdjünk mihamarabb olvasni, énekelni a gyereknek, már néhány hónapos korban fogékonyak az egyszerű mondókákra. Ha hibásan, babanyelven beszél, javítsuk ki, ne ismételjük, még akkor se, ha kedvesen selypít a gyermek. Ne csak a játék idején beszéljünk hozzá.
Fontos, hogy szánjunk időt a beszélgetésre, figyeljünk oda arra, hogy mit próbál mondani, érezze, hogy odafigyelünk rá. Ne vegyük el a kedvét a folyamatos kijavítgatásokkal! Ne beszélni tanítsuk, hanem ismételjük meg helyesen, amit mond. Az esetek döntő többségében a későn beszélő gyermekek később kortársaikkal megegyezően fejlődnek, a szociális kapcsolatok, tanulás terén lemaradás nem tapasztalható.
Dr.Karoliny Anna, gyermekorvos