Posted by 
Gyakran előfordul, hogy az aggódó szülők azért fordulnak a gyermekorvoshoz, mert sápadtnak látják
a gyermeküket. Tényleg ilyen gyakori a vérszegénység? Mit tehetünk ellene?
A vér nagyon fontos alkotóeleme az emberi szervezetnek, rengeteg féle sejtből áll. A vörösvértestek a
csontvelőben képződnek, fő alkotóelemük a vasat tartalmazó hemoglobin. Legfontosabb feladatuk a
vérgázok – oxigén és széndioxid – szállítása. A fehérvérsejtek felelősek az immunrendszer
működéséért, a vérlemezkék pedig a véralvadásért. Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vérben
vörösvértestek száma alacsony, ill. a vörösvértestek nem tartalmaznak elegendő hemoglobint.
A gyermekeknél az egyik leggyakoribb megbetegedés a vérszegénység, minden 4-5. gyerek érintett.
Fokozottan veszélyeztettek a koraszülött babák, a krónikus betegek, az emésztőszervi betegségben
szenvedők, de egészségeseknél is gyakran előfordul, hiszen a gyerekkorra jellemző gyors
növekedéssel majd a nagylányoknál megjelenő menstruációval nehezen tudnak lépést tartani a
szervezet vasraktárai.
Anémia: vérszegénység
Erytrocyta: vörösvérsejt, fő feladata az oxigén szállítása
Hemoglobin: A vörösvértestek vastartalmú alkotóeleme (vérfesték), mely az oxigén szállításáért
felelős
Haematocrit: a vér „sűrűségét” mutatja, a sejtes elemek összhányada
Leukocyta: fehérvérsejt, az immunrendszer „katonája”, a csontvelőben és a nyirokcsomókban
képződik. Több fajtája létezik, ezeket vizsgálja az un. kvalitatív vérkép
Thrombocyta: vérlemezke, feladata a véralvadás
Mi vezet vérszegénységhez?
A háttérben több féle ok állhat. Előfordulhat, hogy nem képződik elegendő vörösvérsejt, vagy a
vörösvérsejtek hibásak (pl. egy veleszületett betegség miatt). Fokozott pusztulás lehet pl. gyógyszer,
vagy méreg hatására, fertőzés miatt. Előfordulhat nagyobb mennyiségű vér vesztése: lehet ez pl.
baleset miatt, de ide tartozik a bőséges menstruációs vérzés, vagy a kisebb volumenű, de elhúzódó
vérzések is.
A leggyakoribb ok azonban a vashiány. Ilyenkor többé-kevésbé elegendő számú vörösvérsejt
képződik, de a kevés vas miatt ezek vérfesték (hemoglobin) tartalma alacsony, emiatt a feladatukat
kevésbé effektíven tudják ellátni. A gyermekek vasraktárai a megszületés előtt töltődnek fel, így a
vérszegény anyukák gyerekei eleve vashiánnyal születnek. Az anyatej vastartalma normál esetben
megfelelő, a tápszerek vassal dúsítottak. Később a gyors növekedés hajlamosít vashiányra, amit
bizonyos betegségek súlyosbíthatnak. Gyakori a felszívódási zavar, melynek oka lehet pl.
lisztérzékenység, bélférgesség, gyulladás. A szemmel nem látható kismértékű bélvérzés elhúzódó
esetben súlyos vérszegénységet okozhat, leggyakrabban allergia (többnyire tehéntej), gyulladásos
bélbetegség áll a háttérben. Nagyon gyakran úgy derül fény a tehéntej allergiára, hogy a sápadt
gyermek kivizsgálásakor a székletben a gyulladt belekből származó (szabad szemmel gyakran nem
észlelhető) vért találunk, amit a tehéntej okoz.
Sokszor nincs komolyabb betegség a háttérben, hanem az egészségtelen, egyoldalú táplálkozás
felelős a vashiány kialakulásáért. Anyatejes babáknál az édesanya vashiánya lehet probléma, ilyenkor
az anya kezelése szükséges. Ha tápszert eszik a kicsi, vassal dúsítottat válasszunk. Nagyobb
gyerekeknél figyeljünk a megfelelő vasbevitelre: a vörös húsok, máj, tojás, vassal dúsított
gabonamagvak, zöldfőzelékek kiváló vasforrások lehetnek. Bizonyos gyümölcsök (pl. barack, szőlő,
áfonya, szeder) vasban gazdagok, a bennük lévő természetes C-vitamin pedig elősegíti a vas
felszívódását.
Mikor gondoljunk vérszegénységre?
A vérszegénység az egész szervezet működésére kihat, emiatt tünetei változatosak. A
legszembeötlőbb a gyermek sápadtsága, bőre fehér, a nyálkahártyák haloványak. Csecsemőknél
lelassul a hízás és a szellemi fejlődés, hosszú távon ez akár maradandó tüneteket is okozhat. A
nagyobb gyerekek fáradékonyságról panaszkodnak, étvágytalanok, idegesek, gyakoribbak a
különböző fertőzések. Jellemző a fejfájás, szédülés is. A vashiány a körmök töredezését, hajhullást
okozhat, gyakori a szájzugok berepedése is. Orvosi vizsgálattal szaporább szívműködés, esetleg
szívzörej mutatható ki.
A betegség kimutatása vérvétellel lehetséges. A vérkép mellett a szervezet vastartalmát is szoktuk
vizsgálni. Fontos, hogy minden életkorban más-más értékek jellemzőek, ezt figyelembe kell venni.
Vannak időszakok a gyerekek életében, amikor a vérszegénység szinte törvényszerű: sok anyuka
megfigyeli, hogy a babája kb. három hónapos kor körül igen sápadt, ekkor a legalacsonyabb a
vörösvérsejtszám. Ilyenkor a méhen belül használt sejtek már többnyire elpusztultak, a „felnőtt”
típusú sejtek pedig folyamatosan képződnek, de számuk átmenetileg alacsony. Ez a jelenség kezelést
nem, csak odafigyelést igényel.
Ha a vérszegénység súlyos, ill. a vashiányt nem sikerül rendezni, akkor részletes hematológiai
kivizsgálás javasolt.
A vashiány kezelése: a vas
Ha a vashiány nem számottevő, elegendő lehet a fent említett, vasban gazdag ételek fogyasztása. Ha
a vérszegénység kifejezett, gyógyszer szedése javasolt. Érdemes tudni, hogy a vaskészítmények
szedése alatt a széklet fekete lehet, székrekedés, esetleg hasfájás jelentkezhet. Érdemes
párhuzamosan C vitamint is szedni, mert ez elősegíti a bélből a vas felszívódását. A vasat a kórokozók
is kiválóan hasznosítják, ezért zajló fertőzésben, lázas betegség alatt a vas adását felfüggesztjük.
Ha a gyereknél felszívódási zavart állapítottak meg, akkor természetesen az alapbetegség gyógyítása
mellett akár injekcióban adott vas adására is kényszerülhetünk.
Fontos, hogy a kezelés legalább 6-8 hétig tartson, ugyanis ennyi időre van szükség, hogy a szervezet
vasraktárai is feltöltődjenek. Ekkor többnyire egy kontroll laboratóriumi vizsgálatot is végzünk.
Dr. Karoliny Anna, gyermekorvos, gyermekgasztroenterológus