Újszülöttekről

Ezen az oldalon az újszülöttekről olvashatsz

Egy kisbaba születése a család legnagyobb öröme. Hosszan tervezgetjük, hogy milyen legyen a babaszoba, melyik babakocsit válasszuk, babaruhákat, játékokat veszünk a kicsinek. Gondolunk a biztonságára is: biztonsági autósülést, légzésfigyelőt, babaőrzőt nézegetünk. Készüljünk fel időben a betegségek megelőzésére, leküzdésére is!

 

Hasznos előtanulmányok

Napjainkban a jövendő édesanyák rengeteg információhoz jutnak már a baba megszületése előtt is, ilyenkor még több időnk van a “szakirodalmat bújni”. A saját dolgunkat könnyítjük meg, ha már a baba születése előtt felkészülünk a leggyakoribb megbetegedésekre és beszerezzük azokat a gyógyszereket, melyekre szükségünk lehet. Mind a szülőknek, mind a babának könnyebb, ha baj esetén az édesanya/édesapa szakszerűen látja el a gyermeket, minden kéznél van, mintha tanácstalanul várjuk a segítséget.

Amikor a baba néhány napos korában elhagyja a kórházat, a zárójelentés mellé rendszerint néhány orvosi vényt is kap a mama; ezekhez az első gyermekorvosi vizsgálat során újabbak is társulnak. Nézzük, hogy mely szerekre lehet szükségünk az első napokban!

Alkohol és hintőpor: a köldökápolás kellékei

Az újszülött babák köldökcsonkja az élet első napjaiban speciális gondozást igényel, hiszen ez a terület gyakorlatilag nyílt seb a baba pocakján, melyen keresztül könnyen bejuthatnak a kórokozók és az elhalt szövetekben megtelepedve komoly fertőzést okozhatnak. Ez az oka annak, hogy a köldököt a csonk leeséséig (ez kb. 1-3 hetet vesz igénybe) különösen óvjuk a nedvességtől, a fertőzéstől. A helyes köldökellátást megtanulhatjuk a kórházban a csecsemős nővérkéktől, de a gyermekorvos és a védőnő is szívesen segít. Szükségünk lesz hozzá alkoholra (alkohol dil. 70%, vényköteles) és köldökhintőporra (Spars. Hexaclorophenum) valamint steril gézlapra, vattára és fültisztító pálcikára. Ezeket érdemes beszerezni már a baba hazaérkezésekor, így már az első pelenkázáskor is tudjuk ápolni a köldökét.

Popsikrém

Az érzékeny babapopsi komoly igénybevételnek van kitéve: szinte folyamatosan nedves környezetben ázik. Ez hajlamosít bőrpír, gyulladás, sebesedés kialakulására; kedvező környezetet jelent a gombás fertőzések kialakulásához. Érdemes a baj megelőzésére a baba számára megfelelő védőkrémet használni. A csecsemők bőre nem egyforma, ami az egyiküknek beválik, a másiknak kevésbé. Éppen ezért sok féle készítmény van forgalomban, szinte minden gyermekorvosnak van saját jól bevált receptje is. A legfontosabb szempont, hogy míg az egészséges popsira elegendő egy jól zsírozó popsikrém, a gyulladt, esetleg gombás elváltozásra speciálisabb összetételű krém kell, mely vényköteles.

K- és D-vitamin minden újszülöttnek  

Az újszülöttkori vérzések megelőzése érdekében a babák már a szülőszobán kapnak K-vitamint, melynek adását otthon is folytatnunk kell, először a baba egy hetes korában, majd havi egy alkalommal addig, míg a baba kizárólag anyatejjel táplálkozik. Az orvosságot a gyermekorvos írja fel: Konakion MM Paediatric néven vásároljuk meg a gyógyszertárban. A vitamin ampullában van, melyet fel kell törni és kiskanállal a baba szájába adni az üvegcse tartalmát.

A másik vitamin, melyet minden gyermeknek javasolunk, a D-vitamin (Vigantol olaj néven van forgalomban). Erre a babák egészséges csontfejlődése miatt van szükség. Ennek érdekében két hetes kortól napi egy cseppet csöppentsünk a babánk szájába (vagy egy kis anyatejbe, kiskanálba). A tápszerek D-vitaminnal dúsítottak, így ezek mellé nem szükséges kiegészítő vitamin adása.

Babaolaj és fürdetőkrém az érzékeny bababőrre

A babák érzékeny bőrének nem kedvez a hosszas lubickolás, a szappan, a színes-szagos fürdető. A cél, hogy úgy fürdessük meg a babát, hogy közben a bőr természetes védőrétege ne sérüljön. E célra a legmegfelelőbb az un. gyógyszertári fürdető krém (Unguentum hydrophilicum nonionicum), mely recept nélkül is kapható. Kényelmesebben használható, ha fürdetéskor egy kis meleg vízzel elkeverjük, és ezzel kenjük be a baba bőrét. Tehetünk a vízbe babaolajat (a gyógyszertárban kapható A-vitaminnal dúsított hypoallergén készítmény), ezzel ápolhatjuk a hajlatokat.

Lázcsillapító mindig legyen otthon!

Minden anyuka reméli, hogy a babát elkerülik a betegségek, de sajnos lázcsillapítóra előbb-utóbb szükség van. Ha máskor nem, a kötelező védőoltások kapcsán jó szolgálatot tehet a lázcsillapító kúp. Újszülött korban leginkább amidazophen tartalmú kúpot alkalmazunk. Recept nélkül vásárolhatunk Germicid kúpot, 0.1 g Amidazophen kúpot; a Germicid-C és az un. Antipyretikusvégbélkúp vényköteles (ezek kissé nyugtatnak is). Folyamatosan ellenőrizzük “készleteinket”, mindig legyen otthon a gyermek életkorának, testsúlyának megfelelő lázcsillapító, a lejárt gyógyszereket dobjuk ki.

Egy doboz tápszer: biztonsági tartalék

Nem kérdés, hogy az újszülött babák számára a legmegfelelőbb táplálás az anyatej. Ennek ellenére azt szoktam javasolni, hogy legyen otthon egy doboz tápszer – vagy legalább a vény -, hiszen bármikor előfordulhat, hogy egy anyai betegség vagy egyéb ok miatt a baba nem tud szopizni. Mivel az anyatejpótló tápszerek csak receptre kaphatóak, így előfordulhat, hogy az éjszaka közepén kell ügyeletre majd gyógyszertárba szaladni az éhes babával. Lehet, hogy soha nem lesz rá szükség, de sok anyuka számára megnyugtató a tudat, hogy baj esetén nem marad éhen a pici.

A leggyakoribb fejlődési rendellenességek

Minden rendben, egészséges! – hangzik el legtöbbször a szülőszobán az a mondat, amire minden kismama kilenc hónapon keresztül vár.  Sajnos azonban a szülések kb. hat százalékában a baba kisebb-nagyobb rendellenességgel jön a világra. Ez hazánkban évi kb. öt-hatezer új beteget jelent, a hazai halálozási statisztikákban a tíz leggyakoribb halálok között szerepel.

A fejlődési rendellenességek előfordulása

A fejlődési rendellenességek a szülés körüli időszakban jelentkeznek: legtöbbször valamilyen anatómiai eltérést látunk, de ide tartoznak az enzimek hibájából eredő biokémiai zavarok és a funkcionális eltérések is. A fejlődési rendellenesség az esetek nagy részében izolált, azaz csak egy szervet érint, a rendellenességek kb. tíz százalékában (az összes szülés 0.6 %-ban) multiplex, összetett fejlődési anomáliáról van szó.

A szülések hat százalékában jelentkezik valamilyen fejlődési rendellenesség, de szerencsére ezek nagy része (az esetek kb. 2/3-a) enyhe tüneteket okoz. Ilyenkor orvosi beavatkozással csaknem teljes gyógyulás érhető el. Az esetek kb. tizede (az összes szülés 0.5 %-a) az élettel összeegyeztethetetlen, halálhoz vezet, a többi esetben súlyos állapot alakul ki.

A rendellenességek nem egyforma gyakorisággal fordulnak elő. Gyakorinak nevezzük az előfordulást, ha ezer újszülöttből több, mint egy esetben fordul elő az adott betegség. Hazánkban kilenc kórkép tartozik ide, ezekről részletesebben írunk. Tízezerből néhány eset fordul elő a ritkább rendellenességekből, ide kb. 25 betegség sorolható; több, mint háromezer féle rendellenesség még ennél is ritkábban jelenik meg.

A lehetséges okok

Az esetek kb. 20%-ban genetikai ok áll a háttérben, ilyenkor kromoszómahiba, vagy valamelyik gén eltérése áll a háttérben. Az esetek egy részében a várandós kismamát ért külső hatás a felelős a rendellenesség kialakulásáért (ez kb. az esetek 5%-a).  A leggyakrabban valamilyen betegség (pl. rubeola,CMV,toxoplasma), kémiai anyag (vegyszerek, gyógyszerek) okozzák a bajt, sokszor azonban anyai okok állnak a háttérben. Az édesanya életmódja nagyban hozzájárul a baba fejlődéséhez: a dohányzás, az alkohol, a kezeletlen betegségek (pl. cukorbetegség) mind-mind fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Kb. 15%-ban nem derül fény a betegség okára. Az esetek döntő többségében (mintegy 60%-ban) a fejlődési rendellenesség oka összetett: ilyenkor a genetikai okok és a környezeti ártalmak együttesen vezetnek a rendellenesség kialakulásához.

A leggyakoribb fejlődési rendellenességek

1. Nyitott gerinc – spina bifida

A velőcső záródási rendellenesség során a csigolyaívek nem záródnak, így a gerinchasadékon a gerincvelő burka és az esetek egy részében a gerincvelő is kitüremkedik. A betegség súlyossága igen változó, kimenetelét az érintett gerincszakasz állapota határozza meg. Az előfordulása idősebb, először szülő nőknél gyakoribb, a folsavhiány kifejezetten hajlamosít. Korábban minden 650. terhességben előfordult, de a terhességi vitaminok, a folsav szedésével a gyakoriság jelentősen csökkent. A terhesség során végzett AFP vizsgálat kóros eredménye valamint az ultrahang segítségével sokszor még méhen belül diagnosztizálható az elváltozás, ilyenkor az anya kérésére a terhesség megszakítható

2. Ajak- és szájpadhasadék

Ennél a betegségnél a magzati fejlődés során nem következik be a kemény- és a lágy szájpad összeolvadása, hasadék alakul ki. Oka összetett: a genetikai okok mellett a terhesség 5-7. hete során elszenvedett ártalmaknak is szerepe van. A klinikai kép változatos: enyhe esetben csak a nyelvcsap osztott, ilyenkor tünetet nem okoz. Súlyos esetben a hasadék a lágy- és a kemény szájpadra is kiterjed: ilyenkor a baba táplálása nehéz, mert nem tud vákumot létrehozni szopás közben. Emiatt gyakoriak a légúti megbetegedések, a gyermek rendszerint visszamarad a fertőzésben. A komplex, évekig tartó sebészi, logopédiai kezelésnek köszönhetően jó eredmény érhető el.

1. Kamrai szeptum defekus – VSD

A szívkamrák közötti sövény hiánya a leggyakoribb szívfejlődési rendellenesség, oka összetett: genetikai okok és külső tényezők együttesen eredményezik ezt a rendellenességet. A hiány nagyságától függ a kimenetel: enyhébb esetben spontán gyógyulás várható, súlyosabb esetben műtétre lehet szükség.

1. Rejtettheréjűség – cryptorchismus

Az érett újszülött kisfiúk heréje normál esetben a herezacskóban található. Az esetek egy részében azonban egyik, vagy mindkét here leszállása zavart szenved: a hasüregben, vagy a lágyékcsatornában marad. Születéskor a fiúk négy százalékánál, egy éves kor körül már csak 0.8 %-nál fordul elő. Amennyiben spontán nem rendeződik, két éves kor előtt érdemes sebészi úton lehozni a heréket, mert a műtét elmaradása terméketlenséghez vezethet, rosszindulatú elfajulása lehetséges.

1. Húgycsőhasadék – hypospadiasis

A húgycsőnyílás rendellenes elhelyezkedése: a pénisz elülső, vagy hátsó felszínén nyílik. Ritkán kislányoknál is előfordul hasonló rendellenesség. Megoldása sebészi.

1. Veleszületett csípőficam hajlam

Enyhe rendellenességnek számít, mert az életet nem veszélyezteti, kezelés nélkül azonban fogyatékossághoz vezet. Viszonylag gyakori, előfordulása másfél százalék körül mozog, kislányoknál gyakoribb. A genetikai okokon kívül fontos szerepe van az anyai tényezőknek is: a rendellenes méhen belüli helyzet – farfekvés, ikerterhesség, kényszertartás kevés magzatvíz miatt – eredményezheti. A betegség lényege, hogy az újszülött csípője laza, könnyen kimozgatható, súlyos esetben a csípőízület fejletlensége miatt a combcsont feje kificamodhat az ízületi vápából.  Fontos a rendszeres szűrés, hiszen korai kezeléssel (terpeszpelenka) a probléma orvosolható.

1. Gyomorkimenet szűkület – pylorus stenosis

A gyomorkimenet ürülését szabályozó izomzat a sokszorosára duzzad, emiatt a gyomor nem képes ürülni. A tünetek rendszerint 2-8 hetes korban jelentkeznek, többségében fiúknál. Az elfogyasztott táplálék nem tud kiürülni a gyomorból, így egyre sűrűbben bukások majd sugárhányás jelentkezik, táplálása lehetetlen, a baba gyarapodása megáll. Megoldása sebészi, kezelés nélkül halálhoz vezet. Érdekes tény, hogy ezek a babák később jól fejlett izomzatúak, sokszor sportolók lesznek!

1. Veleszületett dongaláb

A dongaláb a láb leggyakoribb tartási rendellenessége, előfordulása egy ezrelék körül mozog, a betegek kétharmada fiú. Az oka részben genetikai – családi halmozódás megfigyelhető – részben a méhen belüli tartási rendellenességek tehetők felelőssé. A betegség lényege, hogy a láb ízületei rendellenes tartásúak, a hordó dongájára emlékeztetnek, a talpak befelé, szinte teljesen egymás felé néznek. A kezelést újszülött korban kell kezdeni: hetente újabb gipszrögzítéssel közelítik a megfelelő állapotot. Súlyos esetben műtétre is szükség lehet.

1. Lágyéksérv – hernia inguinalis

A lágyékcsatorna a hasüreg azon pontja, ahol erek, idegek, fiúknál az ondóvezeték kilép a hasüregből a comb felé, tehát ez a hasfal egy eleve gyenge pontja. A hasűri nyomás hatására a sérvtartalom kitüremkedik a sérvkapunk, tapintható rugalmas kidudorodás formájában. Veszélye a kizáródás: ha a sérvtartalom a hasüregen kívül marad, elhalhat, mely akár halálhoz is vezethet. Emiatt a lágyéksérvet megoperáljuk, spontán gyógyulása nem várható.

1. A Down szindróma

A Down szindrómát a számfeletti 21. kromoszóma okozza. A jellegzetes arc és alkat mellett a szindróma mentális retardációval, gyakran szív- vagy bélfejlődési rendellenességgel jár, hajlamosít pl. leukemia kialakulására. Idősebb édesanyáknál előfordulása gyakoribb. Méhen belüli szűrése a kötelező vizsgálatok közé tartozik, de lehetőség van egyéb vizsgálatok elvégzésére is. A diagnózis megszületésekor az édesanya dönthet a terhesség megszakításáról

Megelőzni – de hogyan?

A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető. Fontos felhívni a leendő édesanyák figyelmét a fogamzás optimális körülményeire. A várandósok lehetőleg kerüljék a károsító tényezőket (dohányzás, alkohol, vegyszerek, gyógyszerek, sugárzás, stb.), ügyeljenek a kellő folsavbevitelre, táplálkozzanak kiegyensúlyozottan. Amennyiben a családban előfordul fejlődési rendellenesség, gyermekvállalás előtt érdemes kikérni genetikus tanácsát.

Lényegesek a szűrővizsgálatok: súlyos esetben lehetőség van a terhesség megszakítására, más esetben az újszülött korai kezelése jobb eredménnyel kecsegtet.

A veleszületett fejlődési rendellenességekkel született csecsemőket be kell jelenteni. A nyilvántartás célja a betegségek gyakoriságának regisztrálása, a halmozódások kiszűrése, az okok felderítése, ezzel további megbetegedések elkerülése.

Ha sokat bukik a baba

Az egészséges csecsemők nagy részénél is megfigyelhető, hogy napi egy-két alkalommal bukik, vagyis az elfogyasztott anyatej vagy tápszer egy része kifolyik a baba száján. Ez legtöbbször büfiztetés kapcsán jelentkezik, ilyenkor a levegő távozását kíséri a gyomortartalom, de megfigyelhető akár órákkal az evés után is. Általában a mamákat jobban megviseli a jelenség, mint a csecsemőket, akik inkább az átöltöztetéseket viselik nehezen!  A szülők egyik leggyakoribb kérdése, hogy nem zavarja-e a baba fejlődését a rendszeres bukás, nem valamilyen betegséget jelez-e a rendszeres „hányogatás”.

Mi az oka annak, hogy a bukás főképp csecsemőkorban jelentkezik? A csecsemők a méreteikhez képest viszonylag rövid idő alatt, mohón nagy mennyiségű, folyékony ételt (anyatejet, tápszert) fogyasztanak el, emellé sok levegőt is nyelnek. A gyomorban összegyűlt levegő kifelé kívánkozik, ilyenkor a gyomor és az arányaiban rövidebb nyelőcső közötti zárógyűrű megnyílik, és a levegő (időnként folyadékkal kísérve) a nyelőcsövön keresztül a baba szájába, onnan a külvilágba kerül. Ez akár sugárhányás képében is jelentkezhet, legtöbbször csak kis visszafolyást veszünk észre. Az egészséges kisbabák közel felénél legalább napi egyszer találkozunk a jelenséggel. Előfordul, hogy minden étkezés után bukik a baba, akár nagyobb mennyiséget is, ilyenkor az édesanya úgy ítéli meg, hogy az egész ennivalót viszontlátja a kicsi ruháján, ez valóban aggasztó lehet a szülők számára.

A refluxot addig tartjuk normálisnak, amíg a baba fejlődését nem befolyásolja, azaz a panaszok ellenére normális ütemben hízik, illetve nem okoz egyéb tüneteket. Ilyenek lehetnek a légúti panaszok (köhögés, nehézlégzés, visszatérő légúti betegségek), nyelési zavar, akár idegrendszeri tünetek.  Amennyiben a bukások mellett egyéb tünetek (lemaradás a fejlődésben, vérszegénység, visszatérő középfülgyulladás, asztma) jelentkezik, feltétlen kivizsgálás javasolt. Sokféle ok állhat a háttérben: valamilyen anatómiai eltérés, fejlődési rendellenesség, de akár tehéntej allergia is, ennek eldöntése szakember feladata.

Ha a kisbabánk a mosolygós, jól fejlődő bukós babák közé tartozik, akkor fektessünk hangsúlyt a gondos büfiztetésre, válasszunk megfelelő előkét, a baba és a mama számára is kényelmesebb lesz, ha nem kell naponta többször átöltöztetni a gyereket! Javasolt a babát hason fektetni, emelt fejrésszel, így kevesebb a bukások száma. Ha a gyermek tápszert eszik, érdemes speciálisan bukós babák számára kifejlesztett tápszert kipróbálni, ezek kicsit sűrűbbek a normál tápszernél, emiatt nehezebben jutnak vissza a nyelőcsőbe. Ha a baba szopik, semmiképp se hagyjunk fel a szoptatással!

Néhány hónapos korban, amikor a baba egyre több időt tölt függőleges helyzetben, a bukogatás csökken, viszont a sokat izgő-mozgó kisdedeknél átmenetileg ismét romolhat a helyzet. A probléma akkor szokott megoldódni, amikor a gyermek ételének nagy részét már a szilárd táplálék jelenti. Remélem, sikerült megnyugtatni a sok mosolygós-bukós kisbaba aggódó szüleit!