Vészhelyzetek

Ha megszólal a légzésfigyelő

 Szinte minden bababolt árusít légzésfigyelő készüléket, amely sokszor a kelengyelistán is rajta van már. Hasznos eszköz, de a készülék önmagában nem életmentő, ez a feladat a riasztást észlelőre marad.

A légzésfigyelő párna, amely apnoe párna néven is ismert, a csecsemők finom légzőmozgásait észleli egy vagy több, a kiságy matraca alá helyezhető, állítható érzékenységű érzékelő lap segítségével. Gyárilag programozott, mintegy 20 másodperces légzés kimaradás esetén riasztani kezd. Állítani azért lehet szükséges, mert a kisebb súlyú babák kisebb mozgást produkálnak.

Fontos, hogy az érzékelőket minél nagyobb felületen helyezzük el, hogy a baba ne tudjon lemászni róla. Ilyenkor a gép tévesen légzéskimaradást fog észlelni. A készülék babakocsiban is használható, de természetesen csak akkor, ha az érzékelőket áthelyezzük a baba alá a kocsiba.

A légzésfigyelő készülék minden nagyobb bababoltban kapható. Sok helyen lehetőség van bérlésre, akár a boltban is. Érdemes a gyermekorvost, védőnőt megkérdezni a helyi lehetőségekről.

Bölcsőhalál ellen, problémás szülés után

Aligha van olyan újdonsült szülő, aki soha nem állt a kiságynál hosszú percekig, figyelve, hogy emelkedik-e a takaró. Az egészséges babák döntő többségénél szerencsére csak elővigyázatosságból használjuk a készüléket. Ha az édesanya vagy éppen az édesapa szorong, fél, érdemes használni a légzésfigyelőt, hiszen nem állhatnak egész nap és éjszaka a baba mellett.

Ami miatt valóban indokolt egészséges, vagy annak látszó csecsemőknél is használni, az a bölcsőhalál, más néven hirtelen csecsemőhalál, ami szerencsére igen ritka. Ilyenkor látszólag ok nélkül leáll az egészséges baba légzése, ami segítség nélkül halálhoz vezet. Ennek előfordulásától egy éves kor előtt kell tartanunk.

Feltétlen szükséges azon babák megfigyelése, akiknél légzészavar fordult elő újszülött korban, koraszülöttek voltak vagy már fordult elő a családban légzésleállás csecsemőkorban. Ilyenkor általában már a kórházban javasolják a légzésfigyelő beszerzését.

A készüléket a gyermek egyéves koráig javasolt használni. Ezután már ritkán fordul elő a hirtelen csecsemőhalál, illetve a használata is nehézkessé válik, a gyermek leszereli, lemászik róla, ácsorog a kiságyban.

Ha riaszt a készülék

A készülék megvásárlása önmagában nem segít baj esetén, riasztás esetén a többi a szülőkön múlik. A legtöbb készülék használati utasítása részletesen ismerteti a teendőket és jól használható oktatóprogramok tölthetők le az internetről is. Több kórház gyermekosztályán, gyermekkórházban, például a. budapesti Heim Pál Gyermekkórházban is van lehetőség elsősegélynyújtó tanfolyam elvégzésére.

Üzembe helyezéskor pontosan állítsuk be a gyermekünk súlyának megfelelő érzékenységet, figyeljünk az érzékelők megfelelő elhelyezésére. Ha megszólal a készülék, szaladjunk a kiságyhoz, és azonnal kapcsoljunk villanyt. Néhány másodperc alatt ítéljük meg, hogy a riasztás valós, vagy a baba csak legurult az érzékelőről és szépen szuszog. Nézzük meg, mozog-e a mellkasa, látunk-e bármi rendelleneset a babán, például sápadt, lila vagy szürke bőre. Ha a riasztás valós, gyermekünk nem lélegzik, azonnal hívjunk segítséget, aki mihamarabb hívjon mentőt, és kezdjük meg az újraélesztést!

Röviden az újraélesztésről   A babát vegyük ki az ágyból, fektessük kemény alapra, akár a szőnyegre. Figyeljünk, hogy a mozgatásra látunk-e bármilyen reakciót. Semmiképpen rázzuk a gyermeket! A köhögés, csuklás, mozgás, nyögdécselés, sírás mind életjelenségnek számít. Ha továbbra sem lélegzik, nézzünk bele a szájába, nem akadályozza-e valami a légzését, például bukás, hányadék, idegentest. Ha bármit látunk a szájüregben, azt vegyük ki, töröljük ki. Fordítsuk a fejét középre és emeljük fel az állat. Ha már szabad a légút, fújjunk levegőt a baba szájába és orrába egyszerre úgy, hogy a mellkasa emelkedjen. Egy befújás mintegy 1-1.,5 másodpercig tartson, öt befúvást alkalmazzunk.   Ha a lélegeztetés nem vezet eredményre, próbáljuk megítélni, hogy van-e szívműködés, bár ez vészhelyzetben még egészségügyi dolgozóknak is nehéz feladat. Csecsemőknél a felkar belső felszínén, a kar ütőerén tapintható legkönnyebben a pulzus, de laikusok számára ez is nehézkes, így ha 10 másodpercen belül nem sikerül, nem érdemes vesztegetni az időt. Amennyiben továbbra sem tapasztalunk semmilyen életjelenséget (mozgás, köhögés, légzés, sírás), kezdjünk szívmasszázst. Ezt csecsemőknél a mellkason a szegycsont alsó harmadában végezzük a mutató és középső ujjunkkal. Percenként 100 nyomás szükséges. Az újraélesztés során egy befúvást újszülötteknél 3, csecsemőknél 5 mellkasi nyomás kövessen. Az újraélesztést addig folytassuk, amíg sikeres nem lesz, vagy nem érkezik segítség. Bár a szülők sokáig bírják, az újraélesztés igen fárasztó. Soha ne folytassuk addig, hogy a kimerülés miatt mi magunk is életveszélybe kerüljünk! Az újraélesztés módját részletesen olvashatjuk internetes portálokon, gyakorlatban pedig tanfolyamokon sajátíthatjuk el a teendőket. Forrás: Magyar Reanimációs Társaság Honlapja: http://www.reanimatio.com/

Mérgezések gyermekkorban

Egy pillanat alatt megtörténik a baj – ez különösen igaz a gyermekkori mérgezésekre. A gyerekek rendkívül érdeklődőek, kíváncsiak és nem utolsó sorban ügyesek: bárhova felmásznak és sokszor ügyesebben nyitják ki a gyerekzárat, mint mi magunk.

A leggyakoribb a gyógyszermérgezés

Hazánkban is érvényesül az a tendencia, hogy évről évre egyre több gyógyszert vásárolunk: ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar évi 30 doboz gyógyszert vásárol – hazánkban nagyságrendileg 300 millió doboz gyógyszert adnak el évente. Ennek egy részét nem használjuk el, a háztartásokban marad. Az egyre több otthon tartott gyógyszernek köszönhetően évről évre nő a gyógyszermérgezések száma, az összes mérgezés felét ez adja. Szerencsére a gyermekek esetében ezek nagy része időben kiderül, és orvosi segítséggel nem történik végzetes baj.

Veszélyben a kisdedek

A gyermekkori mérgezések leginkább az 1-5 éves korosztályra jellemzőek: ilyenkor már elég ügyesek, kíváncsiak, viszont veszélyérzetük még csekély. Ebben az életkorban leggyakrabban véletlenszerű mérgezésről beszélünk. Nagyobb gyermekeknél fordulhat elő, hogy véletlen vagy szándékos gyógyszer túladagolásról van szó, akár öngyilkossági kísérlet is szóba jöhet.

A leggyakrabban a szülők gyógyszereit találják meg a gyerekek. Gyakori, hogy az édesanya táskájában meglapuló gyógyszerekhez jutnak hozzá, vagy a hűtőszekrényben tárolt megbontott szirupot kóstolják meg. Sajnos sokszor a mama kanapéja alá begurult tablettákat is hamarabb találják meg, mint mi. Gyakori, hogy a vitaminokat nézik cukorkának: ezek szép színesek, többségében drazsé állagúak, jó ízűek, viszont a túladagolásuk veszélyes lehet.

A mérgezések megelőzésében a legfontosabb, hogy kellő figyelmet fordítsunk a gyógyszerek tárolására. Lehetőleg minden gyógyszert tartsunk elzárva, még azokat is, amiket aktuálisan szedünk. A biztonsági kupak sem jelent teljes biztonságot! Fontos, hogy a hűtőszekrényben se férjen hozzá a gyermek a gyógyszerhez, mert a szép színes, jó ízű szirupok vonzóak a számukra. Ne tartsunk a táskánkban hozzáférhető helyen gyógyszert, az elgurult tablettákat keressük meg. Nagyon fontos, hogy egész pici kortól felhívjuk a gyerekek figyelmét a gyógyszerek veszélyeire.

Mikor gondoljunk gyógyszermérgezésre?

• Egészséges gyermek hirtelen rosszulléte
• Testvérek, egy közösségbe járó gyerekek hirtelen megbetegedése
• Ismeretlen okból fellépő makacs hányás (a mérgezettek többsége hány)
• A tudat hirtelen változása (aluszékonyság vagy izgatottság az esetek közel felében jelentkezik)
• Ha felfedezzük, hogy hiányzik a gyógyszerből

Amennyiben felmerül, hogy gyermekünk orvosságot vett be, fontos, hogy tisztázzuk, hogy milyen gyógyszerből és maximum mennyi hiányzik. Jegyezzük fel a mérgezés becsült időpontját. Mindenképpen forduljunk orvoshoz! Amennyiben a gyermek állapota indokolja, hívjunk mentőt! Ha az orvosi segítség messzebbről érkezik, szükség lehet hánytatásra. Ezt csak nagyobb gyerekeknél végezzük, és csak akkor, ha nem aluszékony, eszméleténél van.

A mérgezési eseteket Budapesten a Heim Pál Gyermekkórház Toxicológiai osztályán látják el, vidéken a kórházi gyermekosztályokon kaphatunk segítséget.

Mit tesz az orvos?

A bevett gyógyszer fajtájától és mennyiségétől függően szükség lehet gyomormosásra. Ilyenkor egy csövet „nyel le” a beteg, melyen keresztül tiszta vizet töltünk a gyomorba, mely kimossa a gyógyszermaradványokat. Vannak olyan esetek, amikor ellenméreg adására van szükség. Amennyiben a méreganyag már felszívódott és nem tudjuk eltávolítani a szervezetből, a kialakult állapotot kezeljük és gyorsítjuk a mérgek kiválasztódását.

Háztartási vegyszerek

A gyógyszerek mellett különféle háztartási vegyszerek jelentenek nagy veszélyt a gyermekekre. Ezek közül leggyakrabban a tisztítószerek okoznak mérgezést. Manapság a piac elvárásai közé tartozik, hogy a vegyszerek is illatosak legyenek, szép színes flakonban: ez is növeli a mérgezések kockázatát. A legveszélyesebbek a marószerek: a háztartási hypo, fehérítők, WC fertőtlenítők, a hideg zsíroldó mind-mind veszélyesek, a bőrre, nyálkahártyára jutva akár maradandó károsodást, végzetes mérgezést is okozhatnak. A sray fejjel ellátott vegyszerek különösen izgalmasak a gyerekek számára, sokszor előfordul, hogy a szemükbe, szájukba spriccelnek. Ilyenkor nagyon fontos a vegyszer lemosása tiszta vízzel, a hánytatás szigorúan tilos! Ha a gyermek száján is látunk elváltozást, nyálát folyatja, nem nyel, feltehetően nyelt is a vegyszerből: mihamarabb forduljunk orvoshoz.

Igen veszélyesek a növényvédő vegyszerek is. Gyakori hiba, hogy a bekevert permetszer maradékát élelmiszeres üvegben tárolják, nagyon fontos a biztonsági előírások betartása! A növényvédő szerek egy része a bőrről is felszívódik.

Amennyiben valamilyen vegyszer okozza a mérgezést, feltétlenül vigyük magunkkal a termék dobozát vagy címkéjét, mert ezen szerepel a pontos összetétel, esetenként az ellenszer neve is, ez megkönnyíti a beteg ellátását.

Mérgező növények

Gyakran előfordul, hogy a gyerekek növények bogyóját, leveleit veszik a szájukba. Jó néhány vadon élő és dísznövény van, mely komolyabb mérgezést okozhat. Fontos, hogy mielőtt növényt ültetünk, tájékozódjuk ilyen szempontból is: pl. a nárcisz, a gyöngyvirág, a tiszafa szépsége ellenére mérgező. Gyakori az is, hogy a kertben talált gombából fogyaszt a gyerek (volt olyan eset, hogy a testvéreknek is „főzött” belőle). Ha gyermekünk valamilyen bogyót, gombát evett, feltétlen vigyünk belőle mintát, hiszen elmondás alapján nem könnyű eldönteni, hogy mérgező növényről van-e szó. Szerencsére a mérgezési osztályokon lehetőség van gombaszakértő, botanikus segítségét kérni.

Vannak olyan növények (pl. angyaltrombita, maszlag), melyeknek tudatmódosító hatását a nagyobb gyermekek szándékosan szeretnék kipróbálni, de könnyen mérgezés alakulhat ki. Ha csoportosan jelentkeznek tünetek, mindig gondoljunk mérgezés lehetőségére is!

Szénmonoxid mérgezés

A gázmérgezések közül a leggyakoribb a szénmonoxid mérgezés. Mivel ez színtelen és szagtalan gáz, a véletlenszerű mérgezés könnyen előfordulhat. Leggyakrabban kicsi zárt terekben halmozódik fel az elégtelen égés során (pl. fürdőszoba), a régi kazán, ellenőrizetlen kémény veszélyforrást jelent. A szénmonoxid mérgezés eszméletlenséghez, görcsökhöz, sőt halálhoz vezethet. Ha felmerül a gyanú, azonnal nyissunk ablakot, a mérgezettet vigyük szabad levegőre és hívjunk segítséget.

Összefoglalva tehát a mi felelősségünk, hogy gyermekeink számára biztonságos környezetet teremtsünk. A gyógyszereket, vegyszereket zárjuk el, tegyük magasra. A gyermekeket minél kisebb korban tanítsuk meg arra, hogy a gyógyszerek, vegyszerek veszélyesek lehetnek. Figyeljünk oda, hogy a környezetünkben (kert, játszótér, óvoda) ne legyenek mérgező növények. Ha mégis megtörténik a baj, forduljunk a megfelelő helyre segítségért, jegyezzük fel a megfelelő információkat (a mérgezést okozó anyag neve, mennyisége, a mérgezés időpontja), lehetőleg vigyünk mintát, vagy a csomagolóanyagot.

Hasznos telefonszámok:

Mentők: 104, 112 (mobiltelefonról)

Heim Pál Gyermekkórház, Toxicológiai osztály

1089 Budapest, Üllői u. 86. 5. emelet (0-24 h) Telefon: (06-1) 459-91-00 /113

Kisgyerekes anyukák réme: a lázgörcs

A láz a gyermekkori betegségek egyik leggyakoribb tünete, minden szülőnek előbb-utóbb fel kell készülnie a lázcsillapítás helyes módjára. Sok anyuka rémálma a lázgörcs, ami kétségkívül rendkívül ijesztő jelenség, de általában jóindulatú, maradandó károsodást nem okoz.

Általában fél évesnél idősebb és öt évesnél fiatalabb korban jelenkezik, leggyakrabban 1-2 év közötti korosztályt érinti. Kifejezetten a genetikusan erre hajlamos kisgyermekekben lép fel, a kisgyerekek 3-4 százalékában fordul elő. Lázgörcsös gyermekek családjában igen gyakran, az esetek mintegy harmadában fordul elő a rokonságban is hasonló jelenség.

Provokált epilepsziás roham

Lázgörcsös roham során az idegrendszer sejtjei egyszerre kerülnek izgalomba, gyakorlatilag egy provokált epilepsziás roham alakul ki. Ilyenkor a gyermek izmai-végtagjai megfeszülnek majd ránganak, eszméletlenné válik, szeme úszik, nem lehet vele kapcsolatot teremteni. Gyakori a hányás, legtöbbször a gyermek bepisil, bekakil. A roham általában öt percen belül spontán megszűnik, de gyakran ennél lényegesen rövidebb idő alatt zajlik le. A görcs megszűnése után átmenetileg a gyermek zavart, aluszékony, ez szintén ijesztő lehet. Leggyakrabban banális vírusos betegségek kapcsán jelentkezik, legtöbbször az első felmenő láznál: gyakran a szülő még nem is észleli, hogy a gyermek lázas.

Nyugodt viselkedéssel segítünk a legtöbbet

Nagyon ijesztő látvány, ha a gyermekünknél a fenti tüneteket észleljük, ennek ellenére próbáljunk neki segíteni. Veszélye a görcsroham szövődményeiben rejlik, ezért fontos, hogy képesek legyünk elsősegélyt nyújtani. Mindenképpen óvjuk meg gyermekünket a sérüléstől. A rángatózó gyermek könnyen megütheti a fejét, előfordulhat, hogy a keze-lába a kiságy rácsai közé szorul, mely akár töréshez is vezethet.

Ha a gyermek hány, fordítsuk a fejét oldalra, hogy a hányadékot nehogy félrenyelje, igyekezzünk a légutakat szabadon tartani. Fontos, hogy próbáljuk megfigyelni, hogy mi történik, milyen hosszan tart a roham. Mindenképp hívjunk orvosi segítséget, szükség esetén mentőt, főképp, ha élete első rohamáról van szó. Szigorúan tilos a lázas, rángatózó gyermeket hűtőfürdőbe tenni, nagy a baleset veszélye és jótékony hatása sincsen. Ha még nem kapott lázcsillapítót, a láz csillapításával várjuk meg a roham végét.

Ha a görcs 15 percen belül oldódik, nincsenek idegrendszeri tünetek, nincs korábbi neurológiai károsodás, akkor egyszerű lázgörcsről beszélünk, ezt látjuk az esetek háromnegyedében.

Az első roham után részletes (többnyire kórházi) kivizsgálás javasolt. Ki kell zárni, hogy a roham hátterében nem áll-e valamilyen más ok: agyhártyagyulladás, anyagcserezavar, egyéb súlyos betegségek. Fél évesnél fiatalabb gyermek esetében gerincfolyadék vizsgálatára is szükség van. Az egyszerű lázgörcs jóindulatú,  az esetek három százalékában alakul epilepsziává.

Ha a görcs időtartama meghaladja a 15 percet, azonnal ismétlődik, más idegrendszeri tünetek is jelentkeznek, akkor komplikált lázgörcsről beszélünk. Ilyenkor részletesebb kivizsgálás javasolt, EEG vizsgálat is készül az agyi tevékenység vizsgálata céljából. Ilyenkor gyakrabban, az esetek mindegy hatodában derül ki, hogy epilepszia áll a háttérben, főképp, ha a lázgörcs jelentkezése előtt is volt már idegrendszeri betegsége a gyermeknek, ill. ha a családban van epilepsziás.

Ne lepődjünk meg, ha ismétlődik

A lázgörcs az esetek mintegy harmadában ismétlődik egy éven belül, minél fiatalabb a gyermek a roham jelentkezésekor, annál valószínűbb az ismételt előfordulás. Ezért a lázgörcsön átesett gyermek szüleit ellátjuk rohamoldó gyógyszerrel: ez egy kis tubusban lévő folyadék, melyet egy kis csőrön keresztül a gyermek fenekébe kell juttatni. Emellett fontos a korrekt lázcsillapítás, bár nem egyértelműen bizonyított, hogy a lázcsillapító szerek megelőznék a lázgörcs kialakulását. A lázgörcs többnyire sem idegrendszeri, sem mentális károsodást nem okoz és öt éves kor felett már nem kell tartanunk tőle.