Posted by 
Egyre szélesebb körben alkalmazzák ellene a védőoltást, mégis az egyik leggyakrabban bejelentett fertőző gyermekbetegség a bárányhimlő. Hazánkban évente mintegy ötvenezer esetet regisztrálnak. Gyakorisága ellenére a teendőkkel kapcsolatban sok a tévhit, pedig a szakszerű ápolás segít megelőzni a szövődmények kialakulását.
Az első és legfontosabb, hogy előzzük meg a betegség kialakulását, éljünk a védőoltás kínálta előnyökkel!
A bárányhimlő, latinul varicella igen ragályos betegség. Ha gyermekünk fogékony, azaz még nem volt beteg, és nem kapott védőoltást, a bárányhimlő vírusával való találkozást követő 10-21. napon nagy valószínűséggel várhatjuk a tünetek megjelenését. Levertséggel, fejfájással, lázzal kezdődik a betegség, majd megjelennek a jellegzetes bőrtünetek. Először apró piros foltok, majd hólyagok jelennek meg a beteg egész testén, beleértve a hajas fejbőrt és a nyálkahártyákat is. A betegség felismerése a szakember számára általában nem okoz nehézséget, csak ritkán van szükség további vizsgálatokra. Amennyiben orvoshoz fordulunk, már előre jelezzük gyanúnkat, hogy fertőző betegségről lehet szó, lehetőleg kerüljük a kapcsolatot a többi beteggel!
A betegség szövődményei közül leggyakrabban a bőr sebeinek bakteriális felülfertőződésével találkozunk, mely órák alatt a kötőszövetek közé is terjedhet, súlyos állapotot okozva. Ezen kívül kialakulhat vírusos tüdőgyulladás, a szív, ízületi, sőt máj-, illetve igen ritkán agyvelőgyulladás is.
Hogyan ápoljuk gyermekünket, ha mégis megjelennek a kínzó kiütések?
Fürödni nem, de zuhanyozni szabad
Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a beteg bőrt nem érheti víz. Ennek épp az ellenkezője igaz, jó hatású a napi többszöri szappanos vizes lemosás. Hosszú áztatás, fürdés nem javasolt, mert a hólyagok, pörkök felázhatnak, de a zuhanyzás feltétlen szükséges, ez a viszketést is csillapítja.
Legfontosabb a bőr tisztán tartása, ugyanis a baktériumok könnyen bejuthatnak a bőr sérült védelmi vonalán. Gennykeltő baktériumok, leggyakrabban staphylo- és streptococcusok okozzák a legtöbb szövődményt. A hólyagok felülfertőződése akár kiterjedt gyulladást, életveszélyes állapotot is okozhat. Enyhe, szövődménymentes esetekben azonban csak tüneti kezelésre van szükség.
Csillapítsuk a viszketést, de a megfelelő módszerrel
Szintén tévhit, hogy a kínzó viszketést kenőcsökkel, rázókeverékkel kell enyhíteni. A bőrön így a levegő számára átjárhatatlan réteg képződik, mely a baktériumok számára nagyon kedvező, így még jobban elszaporodnak. Tovább ronthatja a helyzetet, hogy a vastag réteg alatt nem láthatóak azok a jelek, melyek a szövődményekre utalnak, például duzzanat vagy bőrpír. A bőrt ne kenjük be semmivel, és minden nap minden egyes kiütést vizsgáljunk meg, beleértve a hajas fejbőrt és a pelenkával fedett területeket is. Kisgyermekeknél nem könnyű, de a vakarózást próbáljuk elkerülni. A körmöket tartsuk tisztán, és vágjuk rövidre. A viszketés csillapítására belsőleg adható antihisztamin javasolt.
Fontos a helyes lázcsillapítás
Ugyancsak gyakori, hogy a szülők a bárányhimlős betegek lázát nem csillapítják, mert az súlyos betegséghez vezethet. Ez nem tévhit, nagyon ritkán vírusfertőzések kapcsán egy Reye-szindróma nevezetű, súlyos máj-és agykárosodással járó szövődmény jelentkezik. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a lázat nem szabad csillapítani, csupán szalicilát tartalmú lázcsillapítót, például aszpirint ne használjunk, mert ezek felelősek a szindrómáért.
A bárányhimlő egyébként legtöbbször hőemelkedéssel, lázzal jár. Általában az első 4-5 napban jelentkezik, amikor még új kiütések is megjelennek meg, ezután már szövődményre utalhat. Amennyiben a betegség lefolyása a szokványostól súlyosabb, elhúzódóbb, más, riasztó tünetek is megjelennek, feltétlen orvosi vizsgálat javasolt, egyéb kezelésre is szükség lehet.
Mikor mehet közösségbe?
Közkedvelt tévhit az is, hogy a tünetek kialakulása előtt, az úgynevezett lappangási időszakban a gyermek nem fertőz. Sajnos a beteg a vírusok szervezetbe jutásától kezdve egészen a pörkök teljes beszáradásáig fertőz, ez kb.10-14 nap. Ekkor tekintjük gyógyultnak a gyermeket, ezután már mehet oviba, iskolába.
A lappangási időre akkor kell figyelni, ha több gyermek van a családban. Az első gyermeken jelentkező tünetektől számítva legfeljebb 3 héten belül, de jellemzően egy-két héten belül várható, hogy a testvérek is megbetegszenek. Erre az időszakra célszerű kivenni a még egészséges gyermeket az iskolából, óvodából.
Elkerülhető védőoltással
Napjainkban szintén csak tévhitnek nevezhető, hogy a „bárányhimlőn át kell esni”. Korábban valóban szinte minden gyermek volt bárányhimlős, napjainkban viszont védőoltással elkerülhető ez az alkalmanként akár életveszélyes, minden esetben igen kellemetlen betegség. Ha gyermekünk súlyos, főképp az immunrendszert érintő alapbetegségben szenved, mindenképp ajánlott a védőoltás, de egészséges gyermekek számára is javasolt, erről egyelőre a szülő dönthet. A védőoltás beadására a legideálisabb időpont a 15 és a 18 hónapos kor, a kötelező oltásokkal együtt adható. Nagyobb gyerekek, sőt a felnőttek oltása is célszerű, hiszen a tünetek felnőtt korban sokkal súlyosabbak, a szövődmények pedig gyakoribbak, mint a gyerekeknél.
A tervek szerint sok más országhoz hasonlóan a kötelező oltási rendben szerepelni fog a bárányhimlő elleni védőoltás is.